
Szeretem, ahogy tökéletesen EGYÉRTELMŰ, hogy hol jártam már, és hova kell még tolnom a fűnyírót.
Közben viszont próbálgatok mindenfélét:
• menni szépen sorban, mint a focipályán
• körbe-körbe, kerülgetve a fákat, de geometriai mintában
• csakúgy a képzeletemet és az esztétikai vágyaimat követve, „ahová a szívem vezet’ típusú utaim is vannak.
Mindegyik csinálja a dolgát. Lenyíródik a fű
Mivel nálam egy nyírás több óra, nagyon nem mindegy, hogy közben hogy érzem magam.
Ha sorban kellene mennem, halálosan unatkoznék. Ezért szórakoztatom magam közben. Azzal, hogy mintákat csinálok, a fák között kanyargok, logikátlanul messze tolom a fűnyírót a nagy fűbe, aztán a másik térfélen vissza. Lehet, hogy centire nem a legrövidebb út, de én élvezem. Sőt! Szórakozom pusztán ettől. Örömet ad.
Közben sokszor eszembe jut, hogy az ÉLET is ilyen.
Sorban toljuk a feladatokat, egyiket a másik után, rabszolgamódra,
vagy felfedezünk új, ismeretlen utakat is? Próbáljuk-e másképp, mint eddig valaha?
Toljuk-e arra a szekeret, ami nem a legegyenesebb út két pont között? Élvezzük-e a kanyarokat?
Vagy csak azt várjuk, mikor lesz kész? Ez a sor, ez a negyed, a fele…?
Sok, az élet közepetáján levő kliensemnél hallom mostanában, hogy ők bizony eleget tologatták már sorban. Kiszolgálva munkahelyet, gyerekeket, szülőket, szomszédot, rokont, barátot.
Szeretnének végre olyat tapasztalni, ami a saját irányuk. Egy kicsit szabadabban, egy kicsit spontánabban. A kreatív energiát úgy áramoltatva, ami szinte megfiatalítja az embert.
Én csak bíztatnék mindenkit!
Találjatok örömet abban, amit csináltok! Ez lehet egy ilyen prózai dolog is, mint a fűnyírás! Csináljatok olyan, akár új dolgokat, amik örömet adnak!
Sohasem más csempészik örömet az életünkbe, mi magunk teremtjük és engedjük be azt.
Hasonló írások
2026. október 21. 3 percÖnismeretAbnormálisnak érzem magam egy abnormális világban
Vagy talán csak rosszul érzem magam egy rosszul működő világban? Két helyen élek. Az egyik egy természetközeli, madárcsicsergős, zöld hely. A másik egy nagyváros. Ég és föld a különbség. Nemcsak abban, amit látok, hanem…
2026. július 6. 4 percÖnismeretTanít a kert
Volt egyszer egy ecetfa. … hát nem… Aki találkozott már az illetővel, az tudja, hogy itt nincs olyan, hogy volt! Csak olyan, hogy volt, van és lesz! Az ecetfa rendkívül agresszív, kitartó ellenség, ha arról van szó,…
2026. június 24. 2 percÖnismeretMeztelenül?
Ha a tükörbe nézve megkérdezed magadtól, hogy hogy érzed magad a legjobban, mit felelsz? Csak te vagy, senki más nincs a szobában. Egyedül.Hogy érzed magad a legjobban? Múltkor reggel fogmosás közben jött ez a kérdés.…