Az ember nem egyetlen arc – hanem egy egész szereposztás.

Mindannyian több részből állunk. Vannak bennünk olyan tulajdonságok, amiket szeretünk, büszkén vállalunk: „Türelmes vagyok.” „Segítőkész vagyok.” „Kitartó vagyok.” És vannak olyan részeink is, amiket inkább elrejtenénk. A maximalizmus, a hiúság, a hiszékenység, a féltékenység… Ezeket sokszor szégyelljük, elnyomjuk, letagadjuk, még magunk előtt is.
Pedig minden énrészünk élni akar. Mindegyiknek van hangja, mozdulata, szándéka. És ha nem figyelünk rájuk, akkor csendben, a háttérből kezdenek hatni. Mint kis méregzacskók, amelyek lassan csepegtetik a tartalmukat a rendszerbe – a testünkbe, a viselkedésünkbe, a kapcsolatainkba.
Az ember nem felelős azért, hogy ezek a részek megjelennek. De felelős azért, hogy mit kezd velük. Eltitkolja őket? Szőnyeg alá söpri? Vagy inkább leül velük, és megismeri őket?
A coachingban gyakran dolgozunk ezekkel a belső szereplőkkel. Mert ha nem akarunk gyűjtögetővé válni – aki csak halmozza a kimondatlan érzéseket, a meg nem vizsgált reakciókat –, akkor időről időre végig kell néznünk magunkon. Kezet kell rázni minden ismerős vagy újonnan felfedezett énrészünkkel. „Bemutatkozni” nekik. Megkérdezni:
Hogy vagyok most a kisebbrendűségi érzésemmel?
Folyamatosan hasonlítgatom magam másokhoz?
Mit okoz ez a viselkedésemben?
Szeretem ezt így magamban?
Van-e erőm változtatni?
Van-e szándékom változtatni?
És ha épp egy ragaszkodó anyai részem bukkan elő, akkor megvizsgálhatom: Ez hogyan szolgálja a gyermekemmel való kapcsolatomat? Támogat vagy korlátoz?
A Watson Coachingban ezekre a belső párbeszédekre teremtünk teret. Mert minden énrész számít. Minden felismerés egy lépés önmagunk felé. És minden belső találkozás lehetőség arra, hogy ne csak éljük az életünket – hanem tudatosan alakítsuk is!
Hasonló írások
2026. október 21. 3 percÖnismeretAbnormálisnak érzem magam egy abnormális világban
Vagy talán csak rosszul érzem magam egy rosszul működő világban? Két helyen élek. Az egyik egy természetközeli, madárcsicsergős, zöld hely. A másik egy nagyváros. Ég és föld a különbség. Nemcsak abban, amit látok, hanem…
2026. július 6. 4 percÖnismeretTanít a kert
Volt egyszer egy ecetfa. … hát nem… Aki találkozott már az illetővel, az tudja, hogy itt nincs olyan, hogy volt! Csak olyan, hogy volt, van és lesz! Az ecetfa rendkívül agresszív, kitartó ellenség, ha arról van szó,…
2026. június 24. 2 percÖnismeretMeztelenül?
Ha a tükörbe nézve megkérdezed magadtól, hogy hogy érzed magad a legjobban, mit felelsz? Csak te vagy, senki más nincs a szobában. Egyedül.Hogy érzed magad a legjobban? Múltkor reggel fogmosás közben jött ez a kérdés.…